Kezdjük azzal, amit mindenki tudni vél: 3. világbeli ország, sokszor borzalmas és embertelen körülmények között. Nagy az éhínség, a szegénység, a járványok. Valószínű, hogy nem fogok tudni nagyon újat írni, de úgy érzem, foglalkozni kell ezzel, és nem csak a most "felkapott" járvány miatt, hanem mert ugyanúgy embertársainkról van szó. 

     Az oktatás aránya nem éri el az európai országok szintjét, de szerencsére egyre nagyobb körben sikerül felszámolni az analfabetizmust, egyre több iskolát nyitnak és egyre több szülő érzi fontosnak, hogy a lányokat is taníttassák. Mégis, ez a pozitív fejlődés hogyan érinti a nőket hátrányosan, mikor ennek örülnünk kellene? Gondolkozzunk picit. Nincs is veszélyesebb a mindenre elszánt gyermeknél, aki minél jobban akar bizonyítani a szüleinek, a nehezen előteremtett tanulás lehetőségét pedig minél jobban szeretné meghálálni. Ezért szinte mindent megtesz egy-egy tanárnál, hogy jó jegyeket vihessen haza. Ha pedig magától nem teszi meg, akkor a tanár gondoskodik arról hogy eszébe jusson, hogyan is érdemelhetne ki jobb jegyet. Sajnos, ezek a kislányok nem mernek erről beszélni otthon, némán szenvednek, mert vagy nem értenék meg a szüleik, ha pedig mégis, az iskolázottság elvesztésének lehetősége kísértené őket, amellyel a kitörés egyetlen esélyét vesztik el.

     A menekülttáborokban még rosszabb a helyzet. Sok nyomorult ember zsúfolódik össze kis helyen, ahol könnyen felüti a fejét az erőszak. Nem csak az egymástmegverjükmertbeszóltálvagynemtetszikaképed formája, hanem a kiszolgáltatott nőket megerőszakoló "forma".Statisztikai adatok alapján a táborok 25 év alatti női tagjainak több mint 21 százalékát érinti a nemi erőszak valamely formája. Mondhatjuk, hogy 20% nem olyan sok, de fiatal, védtelen nőkről beszélünk és 1% is sok! A még megdöbbentőbb nem a 20%, hanem hogy ennek az aránynak mindössze a duplája (40%-a), aki hallotta egyáltalán a szexuális zaklatás vagy bántalmazás fogalmát. Nem csak az iskoláslányok, hanem a felnőtt nők sem tudják sokszor megvédeni magukat ezzel szemben. Nem kell ahhoz sokat tenniük, hogy ilyen borzalmaknak essenek áldozatul, elég csak egyedül  tábor szélére menni vízért vagy bogyókért (és sajnos sokszor nem is élik túl). Áldozatsegítő szervezetek is felfigyeltek e borzalmas adatokra, és különböző tréningekkel próbálnak segíteni ezeken a nőkön, ugyanis a hatóságok tehetetlenek. A feljelentés folyamatát ne az amerikai vagy az európai szinten képzeljük el, ahol besétálsz a rendőrőrsre és feljelentést teszel. Hierarchikus viszonyok uralkodnak, így elég hosszú folyamata van a hatóság elé kerüléséhez. Túlélő -> Falu bölcsei -> Törzsfőnök helyettese -> Törzsfőnök . A folyamat megváltoztatása érdekében a segélyszervezetek próbálják kiharcolni, hogy az ilyet átélt nők inkább kórházi dolgozókat, tanárokat vagy rendőröket keressenek fel. (Sajnos sokszor nem merik megtenni, mert pont a rend őrei azok, akik legtöbbször hazugsággal vádolják az ilyen nőket, így inkább némán szenvednek és örülnek annak, hogy ott és akkor, éppen ők túlélték ezt a szörnyűséget.)

     Térjünk át egy másik részre (az elmúlt időben nagy sajtóvisszhang - és helyhiány miatt, most csak röviden). A terrorizmus és az ehhez kapcsolódó eset, amely megrengette az egész világot. Több aggasztó hír is napvilágot látott, miszerint meg lehetett volna akadályozni, vagy ki lehetett volna szabadítani az elrabolt nigériai iskolás lányokat, elvileg a katonaság tehetetlensége vagy tesze-toszasága vetett ennek gátat, ugyanis több szemtanú beszámolt arról, hogy nyitott teherautókban szállítottál egyik helyről a másikra a lányokat. Hogy a katonaság mennyire volt hatékony végül, nem tudom, nem az én tisztem megítélni. Mindenesetre a világ összefogott, és a sztárok / "celebek" #BringBackOurGrils felirattal kampányoltak. (Hozzátok vissza a lányainkat.) Ettől függetlenül a legtöbb diáklányt kényszerházasították a terroristákkal.

     Az utolsó szörnyűség, amelyre ki szeretnék térni az az ún. csonkítás. Genitális csonkításnak hívják, angolból elterjedt FGM rövidítéssel lehet vele találkozni az interneten. Hívhatjuk szépen a nők körülmetélésének, de semmi szép nincs ebben. Borzalmas testi fájdalmakkal és gyakran egy életre szóló lelki sérüléssel jár. Itt szeretnék elnézést kérni, de mikor több helyen is utána olvastam (és nem először találkoztam ezzel a témával, csak szerettem volna pontos képet adni), úgy éreztem nem tudnám ezt jobban összefoglalni, mint ez a pár idézett mondat. (Erős sorok következnek!): "A legenyhébb változatban a csikló hegyét metszik le, míg a második típus során a csikló és a szeméremajak teljes kivágása történik. A harmadik változatot szokás „fáraó körülmetélésének” is nevezni, utalva valószínűsített egyiptomi eredetére. Azok a nők, akiket ezen változat szerint csonkítanak meg, elveszítik nagy- és kisajkaikat, csiklójukat, összevarrják hüvelynyílásukat, éppen csak egy gyufafejnyi lyukat hagyván a vizelet és menstruáció távozására. Abban az esetben, ha a hüvelynyílást is bevarrják, értelemszerűen nászéjszakán fel kell nyitni azt, így bizonyítva a nő szüzességét." Egy hónapos angliai kint létem során tapasztaltam, hogy a legtöbb Afrikából érkező, főleg muszlim vallásúak nem asszimilálódnak. Tiszteletre méltó, ha valaki idegen helyen is meg tudja tartani a saját vallását, hagyományait és még bátran vállalja is ezeket. De egyre aggasztóbb, hogy az Angliába küldött lánygyermekeket a nyári szünetekben haza "rendelik", ahol elvégzik rajtuk ezt a szörnyű procedúrát. 

       A bejegyzés írása közben sokat gondolkodtam, hogy mitől lehet egy földrészen ennyi szörnyűség. Persze, mindenhol vannak brutális és borzalmas dolgok, de ez túl sok és túl kemény. Több válaszon gondolkodtam igazán, bár tudom, ezzel csak a felszínét kapargattam meg a dolgoknak, a problémát nem lehet egyetlen egy mondattal megfejteni, összetett és összefüggő dolgokról van szó. Sokan az országokat uraló apartheid rendszereket hibáztatják, amelyek teljesen deformálják lakosaik lelkét, azt hiszik bármit megtehetnek büntetlenül. Mások a törzsi rendszert, a megkövesedett hierarchiát, amelyben tabunak számít beszélni a csonkításról, de Anyáról Lányra öröklődik ez a "hagyomány". Mások a nagy szegénységet és az iskolázatlanság hiányát. Valahol mindegyik összefügg és mégsem ad kielégítő választ, ami alapján könnyű lenne ezekkel megbirkózni...